A szerzők néhány, a COVID-19-infekció és a cukorbetegség összefüggésével foglalkozó irodalmi adatot ismertetnek, valamint ehhez kapcsolódóan részben újraértékelik korábbi adatelemzéseik néhány fontosabb eredményét. Az adatelemzések forrása a MÉRY online alkalmazás, a MÉRY android-app, valamint a diabmanag rendszer volt, a felmérés országos lefedettségű adatgyűjtést tett lehetővé. Az irodalmi feldolgozás egyik célja a COVID-19 miatti kórházi észlelés első hetében mért átlagos éhomi vércukorértékek klinikai paraméterekkel és a kimenetellel történő összevetése volt. A betegeket az éhomi vércukorértékek első hét során detektált fluktuációja alapján kvartilisekbe osztva, a legalacsonyabb kvartilisbe tartozó betegekhez képest a legmagasabb kvartilisbe tartozók esetében az ARDS kockázata 1,97-szor, míg a halálozás kockázata 2,73-szor nagyobb volt. Adatelemzésünk szerint a vércukrukat leggyakrabban ellenőrző, 4-szeres inzulinkezelésben részesülő betegek átlagos vércukorértékei érdemben nem különböztek az SMBG-t (self-monitoring of blood glucose, vércukor-önellenőrzés) legritkábban végző, ugyancsak 4-szeres inzulinkezelésben részesülő betegekétől. Ugyanakkor valamennyi vércukorátlag 10 mmol/l alatti volt. Az erre vonatkozó felmérések szerint a 10 mmol/l alatti vércukorértékek a COVID-19 kedvező kimenetelére engednek következtetni, és az is nyilvánvaló, hogy több vércukorérték alapján a szénhidrát-anyagcsere helyzete megbízhatóbban ítélhető meg. Összességében egy igen egyszerű és olcsó laboratóriumi paraméternek, a vércukor mérésének kulcsszerepe van a COVID-19 prognózisában. Jól látható, hogy a minél gyakoribb vércukormérés hozzájárulhat a COVID-19-infekció kimenetelének megítéléséhez, illetve javításához egyaránt. Érdekes módon a prognózist kifejezetten kedvezően befolyásolja az infekció előtt szedett metformin is.  Kulcsszavak: vércukor, COVID-19, SMBG, vércukor fluktuáció, metformin