A lipidcsökkentő kezelés jelentősége perifériás verőérbetegségben / Farkas Katalin
Bibliogr.: p. 13. - Abstr. hun.
In: Magyar Családorvosok Lapja. - ISSN 1789-607X. - 2021. 3. sz., p. 11-13.
A perifériás verőérbetegség (peripheral arterial disease, PAD), az egész szervezetet érintő, generalizált atherosclerosis egyik megjelenési formája. A PAD előfordulása a teljes populációban 12-14%, prevalenciája a korral nő és 65 éves kor felett eléri a 20%-ot. Több nagy epidemiológiai vizsgálat is igazolta, hogy a PAD nagy kardiovaszkuláris mortalitással jár együtt, mely a claudicatio intermittensben szenvedő, illetve a tünetmentes PAD betegekben is, 5 év alatt elérheti a 30%-ot. Ez a nagy mortalitás a perifériás érbetegek több mint 60%-ában egyidejűleg fennálló coronaria és cerebrovascularis elváltozásokkal függ össze. A PAD nemcsak tünetekkel járó esetekben, hanem tünetmentes állapotban is a kardiovaszkuláris ischaemiás események független előrejelzője, ezért felderítése és kezelése a prevenció egyik fontos eszköze. A PAD diagnosztikájában alapvető szerepet játszik a boka-kar index meghatározása. A boka-kar index (ankle-brachial index, ABI) a boka magasságában ill. a felkaron mért szisztolés vérnyomás hányadosa. Az ABI normál értéke fekvő helyzetű betegben 1,0-1,3, kórosnak tekintjük, ha az index <=0,9 vagy >1,3. Az ABI értékének csökkenése korrelációt mutat a betegség progressziójával, illetve klinikai stádiumaival (2). A módszer alkalmas a tünetmentes érszűkület kimutatására is, a csökkent (5_0,9) AB1 tünetmentes betegekben is a nagy kardiovaszkuláris rizikó elfogadott markere.