A transzkatéteres rádiófrekvenciás ablációval kezelt WPW-szindrómás betegek késői utánkövetési eredményeiről világszerte kevés adat áll rendelkezésre. Jelen közlemény célja a hazai első transzkatéteres rádiófrekvenciás ablációval kezelt WPW-s paciensünk esetének és 25 éves utánkövetésének az ismertetése. Az utánkövetések az évenkénti ambuláns kontrollvizsgálatok alapján történtek. D.B. 43 éves nő gyakori, sürgősségi ellátást, elektromos kardioverziókat igénylő szimptomatikus orthodrom AV-reentry (AVRT) tachycardiák (180-200/min) miatt került 1995-ben felvételre a GOKI-ba ablációs kezelése céljából. Szív-elektrofiziológiai vizsgálata alacsony refrakteritású, bal oldali járulékos köteget igazolt a WPW hátterében. Retrográd transzaortikus behatolásból sikeres bal oldali abláció történt (1994. július 28.). Az abláció alatt az AVRT megszűnt, utána extrastimulus technikával kiváltani többé nem lehetett. Szövődmény nem volt. Azóta ritmuszavart tekintve panaszmentes, antiaritmiás gyógyszert nem szed, az AVRT nem jelentkezett. Az első hazai transzkatéteres ablációval 25 éve kezelt WPW-s páciensünk esete azt példázza, hogy (1) a beavatkozás hatékonysága, eredményessége hosszú időn keresztül fennáll, (2) a sikeres ablációs kezelés drámai módon megváltoztatta a korábban gyakori AVRT-kkel terhelt beteg életét.  Kulcsszavak: Wolff-Parkinson-White-szindróma, AV-reentry tachycardia, rádiófrekvenciás abláció