A sikeres implantáció feltétele, hogy egy egészséges, euploid embrió megfelelően felépült receptív endometriummal kerüljön kapcsolatba. A beágyazódás, immunológiai szempontból, komplex és aktív folyamat. Ha a beágyazódás lépései nem megfelelően zajlanak le, akkor meddőség, vetélés vagy 2-3. trimeszterbeli komplikációk (toxaemia, koraszülés, intrauterin növekedés retardációja, intrauterin elhalás) léphetnek fel. A meddőségi kezelések hatékonysága elmarad attól, amit várnánk. Ennek a legvalószínűbb magyarázata, hogy igen sok aneuploid embrió jön létre, amelyeknek nem lenne szabad megtapadniuk. Azonban az euploid embriók egy része sem ágyazódik be, amely lehetséges okait eddig számos kutatás szerteágazóan, sok megközelítésből vizsgálta. A klinikai kutatások mellett azonban a standard kivizsgálásokat és kezeléseket kiegészítő diagnosztikus vizsgálatok és terápiás beavatkozások száma is jelentősen megemelkedett az elmúlt 1-2 évtizedben ("add-on" terápiák). Ezen beavatkozások nagy részének hatékonyságáról nincs megfelelő evidencia. Ilyen terület a reprodukciós immunológia is. A cikkünkben az uterinális natural killer sejtek beágyazódásban betöltött szerepét mutatjuk be, elsősorban Díaz-Hernández és munkatársai idén publikált összefoglaló cikke alapján. Kulcsszavak: uterinális natural killer sejt, implantáció, decidua, reprodukciós immunológia, immunterápia