A 21 gén alapú rekurrens mutató (21-gene recurrence score, a továbbiakban RS) használatát sikeresen validálták prognosztikai és prediktív eszközként nyirokcsomó-negatív (pNO), ösztrogénreceptor-pozitív (ER+) és HER2-receptornegatív (HER2-) emlőrákokban. Számottevő bizonyíték támasztja alá klinikai hasznosságát a nyirokcsomó-pozitív (pN+) betegekben is. Klinikai vizsgálatokban archivált szövettani minták retrospektív vizsgálata azt mutatta, hogy az RS mind az endokrin, mind a kemoterápiás kezelésben részesült, nyirokcsomó-pozitív páciensekben prognosztikus jelentőségű. A nyirokcsomó-pozitív RS-eredmények megoszlása megegyezett a nyirokcsomó-negatívokéval. A SWOG 8814 trial adatai és nagy népességalapú rákregiszterek is alátámasztják az RS prognosztikai és potenciálisan prediktív értékét. Kifejezetten az 1-3 pozitív nyirokcsomóval és alacsonyabb mint 18 RS-sel rendelkező betegeknek az adjuváns kemoterápiából származó haszna elhanyagolható ezekben a tanulmányokban. A prospektív German Study Group PlanB tanulmányban és az ADAPT-vizsgálatokban azt találták, hogy azok a pozitív nyirokcsomóval rendelkező betegek, akiknél az RS 11 vagy alacsonyabb, és azoknál, akiknél az RS 25 vagy kevesebb, a csak endokrin terápia kiváló eredményt hozott. Végül a RxPONDER klinikai vizsgálatának 5 éves eredményei, amelyben a betegeket 1-3 pozitív nyirokcsomó és kevesebb mint 25 RS alapján randomizálták csak endokrin kezeléses vajy endokrin + kemoterápiás kezeléses csoportokba, bebizonyította, hogy a kemoterápia nem jár előnyökkel posztmenopauzás betegeknél. A klinikai kezelési irányelvek támogatják az RS használatát a pN+, ER+/HER2- népesség-nél. Számos intézmény befogadta az RS vezérlő szerepét a klinikai döntéshozatalban. Ez oda vezetett, hogy csökkent az adjuváns kemoterápia alkalmazása. Ez a tanulmány kiemeli azokat az eredményeket, amelyek alátámasztják az RS prognosztikus és prediktív értékét pN+ betegségben, valamint bemutatja az RS klinikai gyakorlatban való alkalmazását és potenciális további lehetőségeit.