A gyulladás a vascularizált élő szövet védekező reakciója egy lokális sérüléssel szemben. A gyulladás folyamatában különféle tulajdonságokkal felruházott sejtek és mediátorok vesznek részt. A kiváltó tényezőtől függően, a szervezet pillanatnyi adottságát figyelembe véve a következmények változatosak, eltérőek lehetnek. A klinikai vonások hasonlóságot mutatnak, mégis markáns különbségek adódhatnak a vascularis, humoralis válaszban, gyulladásos mediátorok és regulátoros mechanizmusok kialakulásában, a sejtdifferenciálódásban, a reparálódás folyamatában. Az akut gyulladás néhány perc, óra, esetleg nap alatt lezajlik. A folyadék és plasmaproteinek exsudatiója, neutrophil granulocyták emigrációja jellemzi. Számos kóros körülmény mellett az oxigénnek tulajdonítanak központi szerepet a sejtkárosodás kiváltásában. Az oxigén toxikus hatása káros melléktermékeinek tulajdonítható, melyeket összefoglaló néven reaktív oxigén intermediereknek (reactive oxygen species, ROS) nevezünk. Ezek a szabad gyökök a gyulladásos szövetkárosodás végső szakaszának fontos szereplői. Ezekről, ezenkívül az akut gyulladás lépéseiről, a gyulladást meghatározó sejtek, mediátorok hatásairól nyújtunk át rövid összefoglalót közleményünkben.  Kulcsszavak: inflammatio, akut gyulladás jellemzői, reaktív oxigén metabolitok