A krónikus obstruktív tüdőbetegek (COPD) fizikai teljesítőképességének felmérése a betegséglefolyás és a terápia nyomon követése szempontjából is jelentőséggel bír. A legszélesebb körben alkalmazott 6 perces járásteszthez (6MWT) szükséges feltételek sokszor hiányoznak. Több tanulmány fókuszált a leülés-felállás ("sit-to-stand") tesztekre. Jelen vizsgálatunkban stabil állapotú COPD-s betegekben (22 fő, ffi:nő 68:32%, átlagéletkor 67+-6,18 év) teszteltük az 1 perces sit-to stand teszt (STST) alkalmazhatóságát. A két tesztet véletlenszerű sorrendben, 2 óra különbséggel végezték el a betegek. Nyugalomban, a 6 MWT és az STS teszt végén mértük az oxigén szaturációt, a pulzusszámot, a vérnyomást és a nehézlégzés mértékét (Borg skála). Meghatároztuk a m. quadriceps femoris izomerejét, az mMRC pontszámot és a BODE-index értékét is. A 6MWT és az STST végeredménye szignifikáns korrelációt mutatott (r=0,632, p<0,01). Mindkét teszt szignifikánsan rontotta a dyspnoe mértékét, növelte a pulzusszámot és a szisztolés vérnyomást valamint csökkentette az oxigén szaturációt. Az STST ismétlésszáma korrelált a m. quadriceps femoris izomerővel (bal oldal: r=0,42, p=0,051; jobb oldal: r=0,462, p<0,05) és a BODE-indexszel (r=-0,446, p<0,05). A 6MWT negatívan korrelált a BODE-indexszel (r =-0,6, p<0,01) és az mMRC értékkel (r=-0,657, p=0,001). Összefoglalva eredményeinket elmondható, hogy a 6MWT és az STST egyszerű, könnyen kivitelezhető és a betegek által jól tolerálható vizsgálati módszerek, melyek hasonló visszajelzést adnak számunkra a COPD-s betegek funkcionális állapotáról.  Kulcsszavak: COPD, funkcionális állapot, 6 perces járásteszt, leülés-felállás teszt