A koronavírus-fertőzést követő, hosszan tartó kórkép, az ún. long Covid multiszisztémás betegség, és gyakran viszonylag enyhe lefolyású akut szak után jelentkezik. A pozitív koronavírus-tesztet adók kb. 10%-ánál fordul elő. A következőkben a mindennapi gyakorlat számára összefoglaljuk az olyan betegekkel kapcsolatos teendőket, akiknél a fertőzés akut szakasza otthon vagy kórházban zajlott le, de a felépülésük elhúzódott. A betegeket három csoportba sorolhatjuk: (1) azok, akiknél az akut szak után súlyos szövődmény (pl. thromboembolia) alakult ki; (2) azok, akiknél az akut szak után nem specifikus tünetek (pl. fáradékonyság, légszomj) maradtak fenn; (3) azok, akiknél intenzív osztályos ellátásra volt szükség, és ezt követően speciális légzőszervi rehabilitációra szorulnak. A következőkben elsősorban a (2) csoport betegeivel foglalkozunk. A Covid-19 pandémia kezdetén az orvosok figyelme az akut vírusfertőzésre és annak súlyos légzőszervi szövődményeire irányult. Az azóta eltelt időben azonban nagy számban észleltek olyan betegeket, akiknél folyamatosan vagy ingadozó intenzitással fennállnak bizonyos tünetek, melyek gyakran átfedésben vannak és bármelyik szervrendszert érinthetik. 2020 végén csak az Egyesült Királyságban közel 200 ezer olyan beteget tartottak nyilván, akinek a koronavírus-fertőzés után 4-12 héttel még folyamatosan fennálló tüneteik voltak. 2020 decemberében egy gyors szakmai lektorálás után megjelent a National Institute for Health and Care Excellence szakmai ajánlása (NICE guideline), ami összefoglalta a Covid-19 hosszú távú hatásaihoz kötődő klinikai és háziorvosi teendőket. A guideline életkori csoportok (felnőttek, fiatal felnőttek és gyermekek)