A nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-k) a mozgásszervi fájdalmak gyógyszeres kezelésében legszélesebb körben használt készítmények, a WHO-szerinti, lépcsőzetes fájdalomcsillapítás első fokán állnak. Fő hatásuk a ciklooxigenáz (COX) enzim gátlásával a prosztanoidtermelés leállítása; ennek révén csökkentik a gyulladást, a lázat és a fájdalmat. A COX enzimnek több hasonló szerkezetű, de funkcionálisan csak részben azonos izoformája létezik. A COX-1 legtöbb szervünkben állandóan jelenlévő forma, mely a mononukleáris sejtekben induktívan található meg. A COX-2-t korábban kizárólag indukálható formának tartották, mely csak gyulladásos stimulusok hatására képződik; ma már ismert, hogy sok helyen (pl. agyi szürkeállomány, trachea, epithelsejtjei, endometrium, podocyták) fiziológiás funkciókat lát, konstitutív módon van jelen. A COX-3 nagy mennyiségben van jelen a központi idegrendszerben, jelentős szerepe van a fájdalom és a láz kialakulásában, gyulladáskeltő hatása minimális.