A fájdalom jelentős hatással van az alvásra, és a nem kellően pihentető alvás növeli a fájdalomérzékenységet. A rövid fájdalomrohamok - például egy traumás sérülés vagy egy rövid életű szomatikus probléma következtében jelentkező fájdalom - szinte azonnali adverz hatással vannak a napközbeni funkcionalitásra és éberségre, amely az elégtelen alvást követő napon manifesztálódik. A krónikus fájdalom elhúzódó alváshiányhoz vezethet, ennek pedig fizikális, emocionális és viselkedésbeli szövődményei lehetnek. A reumatológiai szakirodalom például régen leírta a krónikus muszkuloszkeletális fájdalom és a depresszió közötti összefüggést. A frissebb kutatások már a közreműködő faktorok felderítésével és a kezelés megtervezésével foglalkoznak.