Bevezetés: az izomdiszmorfia a testépítők (általában férfiak) jellegzetes testképzavara. Cél: Vizsgálatunk célja az volt, hogy az izomdiszmorfia tünetei és a korai maladaptív sémák kialakulásában szerepet játszó szülői bánásmód közötti összefüggéseket megvizsgáljuk. Értékeltük továbbá az izomdiszmorfiában megjelenő evészavartüneteket, és az evészavarokra jellemző személyiségjellemzőket is. Módszer: a kérdőíveket online felületen, közösségi oldalakon osztottuk meg, 245 érvényes válasz érkezett. Az izomdiszmorfia mérésére az Izomzattal Való Elégedettség Skálát használtuk, az evészavarokkal való kapcsolatot az Evési Zavar Kérdőívvel, míg a sémákat kialakító észlelt szülői magatartásokat a Young Szülői Kérdőívvel vizsgáltuk. Eredmények: az izomdiszmorfiás jegyeket mutató személyek több, az evészavarokra jellemző jegy mentén is elkülöníthetők a normális populációtól. Ezek a karcsúság iránti vágy, a testtel való elégedetlenség, az elégtelenség érzése, interoceptív tudatosság és perfekcionizmus. Az észlelt szülői magatartást tekintve az autonómia, kompetencia és énazonosság érzésének szükséglete sérül az észlelt apai magatartás, valamint a reális keretek és önkontroll szükséglete az észlelt anyai magatartás kapcsán. Következtetések: az izomdiszmorfia egyes személyiségjellemzők alapján rokonságban áll az anorexia nervosával és a bulimia nervosával. Kialakulásában szerepe lehet a szülői bánásmódnak is, így az apa hajlamosabb az önállóság és az igények kifejezésének gátlására, míg az anya részéről elégtelen kontrollfunkció, az autonómia és kompetencia igény gátlása jelenik meg. Kulcsszavak: izomdiszmorfia, sámaelmélet, szülői bánásmód, evészavar