A háziorvosi gyakorlatban a poliszisztémás autoimmun betegségek felismerése hónapokat, akár éveket is késhet. A betegek háziorvosi gondozása a szakellátási események követését, a betegek gyógyszerelésének, életvitelének felügyeletét, rendszeres laboratóriumi ellenőrzését is igényeli. Akut szövődmények esetén legtöbbször komplex sürgősségi osztályos diagnosztika indokolt, a döntéseket nagyban segíti a szakgondozóval történő gyors telefonkonzultációs lehetőség. Az ellátási szintek közötti akadálytalan kommunikáció, a modern technikai, informatikai lehetőségek igénybevétele, a megrögzött szemléleti hibák és célszerűtlen betegforgalmi szokások korrekciója a beteggondozást gyorsabbá, sokkal színvonalasabbá, biztonságosabbá teheti. Ehhez szükséges a szakellátó intézmények segítő aktivitása a háziorvos és a betegek irányában is.