Napjainkban egyre népszerűbbé váltak a különböző mozgásszervi felmérések, azonban ezek tudományos háttere sok esetben nem tisztázott. Ebből adódik, hogy eredményük a legtöbb esetben nem használható fel sem prevenciós sem pedig rehabilitációs céllal. Hazánkban a Riói olimpiát követően egyre többen alkalmaznak hasonló módszereket és ezek gyakorlati működéséről több nemzetközi szakirodalomban is olvashatunk. Ez alapján felvetődik a kérdés, hogy a sportegészségügyi ellátásban hol van helye egy ilyen irányú vizsgálatnak? Jelen kutatásom célja a szakirodalomban fellelhető, magas/mérsékelt szenzibilitású és specificitású fizikális mozgásszervi tesztekre alapuló vizsgálati rendszer bemutatása, amelyet 2016 őszén vezettünk be az Országos Sportegészségügyi Intézetben. Munkám során szerettem volna megvizsgálni, hogy egy ilyen jellegű fizikális vizsgálat mennyire hasznosítható az élsportolók ellátása során illetve beilleszthető-e a sportorvosi vizsgálatokba. Kutatásom jelentősége abban rejlik, hogy egy jól megtervezett fizikális módszer segítségével a jövőben lehetőségünk nyílna egy pontos eredményekre alapozott prevenciós, illetve rehabilitációs vizsgálati rendszer kidolgozására, amely hozzásegíti a sportolókat a sikeres versenyzéshez, valamint a sérülések utáni hatékony edzéshez.  Kulcsszavak: prevenció, funkcionális mozgásszervi vizsgálat, sportág specifikus vizsgálatok, sportorvosi vizsgálat