A tórikus műlencse választása esetén a standard keratometria nettó asztigmiaértékén alapuló, valamint a várható műtéti asztigmiát figyelembe nem vevő szelekció félrevezető eredményt hozhat. Célunk a standard keratometria (SK), a regressziós formulával becsült teljes (RF) és a sebészileg indukált asztigmia (SIA) figyelembevételével is számolt asztigmiaértékek (RF-SIA) összevetése volt. Módszer: Kiindulási adatokként IOLMaster500 biométerünk adatbázisából nyert 50 éves vagy afeletti, 10 750 páciens 21 500 szemének adatai szolgáltak. Az interneten, szabadon elérhető Barrett Tórikus formulát VBA-makróval vezérelve számoltattuk a teljes becsült szaruhártya-asztigmiát a SIA-val, illetve nélküle. A kapott eredményeket az SK-, RF- és RF-SIA-csoportokba rendezve hasonlítottuk össze. Eredmények: Az SK-csoportban a szemek 31,9 és 13,3%-a (n=6851 és 2855) mutatott 1,0 és 1,5 D-át meghaladó asztigmiát. Az RF-csoportban a becsült teljes asztigmia a szemek 34,0 és 14,4%-ában (n=7301 és 3090) bizonyult 1,0 és 1,5 D-nál nagyobbnak. Az SK-tól eltérően az RF-csoportban 1,0 és 1,5 D asztigmia fölöttinek bizonyult 2648, illetve 1150, viszont 2198 és 915 szem esetén az asztigmia az SK-csoportban az 1,0 illetve 1,5 D-t meghaladta, ám az RF-csoportban alatta maradt. Az RF-SIA-csoportban az asztigmia az esetek 49,5 és 20,0%-ában (n=10 643 és 4306) haladta meg az 1,0 és 1,5 D-át. Az SK-csoporttól eltérően az RF-SIA-csoportban 1,0 és 1,5 D asztigmiát meghaladja 6791 és 2716 szem, míg SK-csoporttól eltérően alatta maradónak bizonyult 2999 és 1265 szem esetében. Következtetések: Eredményeink megerősítik, hogy a tórikus műlencseigény mérlegelésekor az elülső felszíni asztigmia dioptriaértékén túl nem csupán annak iránya, de a sebészileg indukált asztigmia figyelembevétele is ajánlott. Kulcsszavak: asztigmia, direkt, ferde, inverz, trónikus