Az ICS szerepe koronavírus fertőzött obstruktív betegek terápiájában / Varga János Tamás, Böcskei Renáta Marietta, Putz Zsuzsanna
Bibliogr.: p. 133-134. - Abstr. hun., eng.
In: Medicina Thoracalis. - ISSN 0238-2571. - 2021. 74. évf. 2. sz., p. 126-134. : ill.
A 2019-ben Kínából indult koronavírus fertőzés világméretű járványt okoz egyre növekvő morbiditási és mortalitási mutatókkal. Mivel a SARS-CoV-2 (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) légúti vírus, ezért logikusnak tűnik a következtetés, hogy az obstruktív tüdőbetegségek (asztma és COPD) esetén nagyobb a rizikó a koronavírus fertőzés kialakulására és ezt követően rosszabb kimenetelre számíthatunk, ahogy azt a korábbi légúti vírusokkal kapcsolatban tapasztaltuk. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos adatok nem igazolták ezt a feltételezést, mivel a világ különböző országaiban készült jelentésekben a COVID-19-ben (Coronavirus-disease 2019) szenvedő asztmás és krónikus obstruktív (COPD) betegek aránya jelentősen alulreprezentált. Nagy valószínűséggel több ok is állhat az alacsonyabb megbetegedési ráták mögött: az egyik, hogy a betegek jobban betartják a védekezési szabályokat (fokozott higiéné, távolságtartás, maszkhordás), és a másik elképzelhető magyarázat az obstruktív betegségekben használt fenntartó gyógyszerek rendszeres használatával lehet kapcsolatos. Ezen hatóanyagcsoportok közül az inhalációs kortikoszteroidok szerepét tekintjük át közleményünkben mivel az eddigi adatok alapján a rendszeresen használt ICS több ponton is képes beavatkozni a folyamatba: a tüdő epitheliális sejtjeiben képes gátolni a koronavírusok replikációját, a citokintermelést és a vírusok sejtkárosító hatását. Kulcsszavak: COVID-19, ICS, COPD, asztma