A herpes simplex vírus (HSV) fertőzés gyermek- és felnőttkorban egyaránt rendkívül gyakori infekció. A HSV két szerotípusa; a HSV-1 főként orolabiális-, a HSV-2 az anogenitális régióban okoz tüneteket. Az elmúlt évtizedekben a két szerotípus anatómiai területhez tartozó predilekciós jelentősége évről évre átalakulóban van. A genitális fertőződésekben egyre nagyobb a HSV-1 aránya, emellett a HSV-1 elsődleges akvirálása az elmúlt években a gyermekkori időszak helyett egyre inkább a fiatal felnőttkor felé tolódik. A fertőzés terjesztésében a tünetmentes fertőződés és fertőzőkészség döntő jelentőségű. A HSV infekció során kialakuló vesiculák maradványaként legtöbbször erodált, pörkkel fedett léziókat látunk, amelyek az érintett régiókban különféle differenciál diagnosztikai problémát jelenthetnek. A diagnózis mielőbbi felállítása és a súlyos esetek adekvát terápiájának megkezdése, csakúgy mint a recidiváló tünetek szuppresszív kezelése kiemelt fontosságú. Nagy intenzitással folynak klinikai vizsgálatok új, hatékonyabb antivirális készítmények kifejlesztésére, a HSV elleni vakcináció megoldást jelentene a látens fertőzések prevenciójában, a transzmisszió és reaktiváció megakadályozásában. A szerzők a HSV jellemzőit, korspecifikus klinikai megjelenési formáit, differenciál diagnosztikai problémáit és adekvát kezelési stratégiáit mutatják be közleményükben.  Kulcsszavak: HSV-1, HSV-2, tünetmentes vírusürítés, klinikai formák, terápia