A kiégés / Morvai Szabolcs
Bibliogr.: p. 669. - Abstr. hun.
In: Háziorvos Továbbképző Szemle. - ISSN 1219-8641. - 2020. 25. évf. 9. sz., p. 667-669. : ill.
A modern ember életében egyre nagyobb teret tölt ki a munka, amely alapjaiban határozza meg mindennapjainkat. A kiégés (burnout) elsősorban a segítő foglalkozást űző szakembereket érinti, a hazai felmérések szerint a házorvosok jelentős hányada is érintett ebben az állapotban. A kiégés során az általunk űzött foglalkozás fokozatosan unalmassá, egyhangúvá és megterhelővé válik. A burnout kialakulásában számos tényező játszik szerepet: rossz munkakörülmények, stresszel teli munkavégzés, a munka és a magánélet összeolvadása, túlterheltség, bizonytalanságok, sürgősségi helyzetek, emberi krízisekkel való szembesülés, egyenlőtlen munkavégzés, csoporton belüli rossz kommunikáció. A kiégésnek szerteágazó jelei vannak, amelyeket három fő csoportba lehet összefogni. Számos jelenség az érzelmi kimerüléssel hozható összefüggésbe. Más tünetek az elszemélytelenedés körébe tartoznak, pl. a segítő megkérgesedik. Végül teljesítménycsökkenés jelei mutatkoznak. A segítségadásnak számos módja ismert a helyes életmódbeli és munkakörülmény-változástól kezdve az önismereti folyamatokon át az egyéni és csoportos mentálhigiénés beavatkozásokig. A fentiek tükrében érdemes kis időt szentelni a munka és a kiégés viszonyának társadalmi szinten megjelenő, szélesebb látószögű összefüggéseinek.