A hepatitis-E-vírus- (HEV-) fertőzés az akut vírushepatitis leggyakoribb oka. Korábban az E-hepatitis mint a fejlődő országokban előforduló, szennyezett vízzel terjedő járvány volt ismert. Az utolsó évtizedben kiderült, hogy a HEV-3 genotípusa okozta infekció gyakori a fejlett ipari országokban is mint zoonózis: HEV-fertőzött állatok (házi sertés, vaddisznó, őz) nem kellően hőkezelt húsának fogyasztása révén fordul elő. A vírus vértranszfúzió útján emberről emberre is terjed. A HEV számos extrahepaticus kórképet is okoz, leginkább neurológiai és vesebetegségeket. Immunhiányos betegekben, szervátültetésen átesett betegekben a HEV krónikus hepatitishez, cirrhosishoz és végstádiumú májbetegséghez vezethet. A HEV-fertőzés néhány héten belül spontán gyógyul, immunhiányos betegekben elhúzódó viraemia esetén ribavirin monoterápia jön szóba. A higiéniai rendszabályok betartása és a nem kellően hőkezelt húskészítmények fogyasztásának kerülése a megelőzés fontos tényezői. A Kínában forgalomba hozott rekombináns HEV-vakcina (Hecolin) hatékonynak bizonyult a HEV-1 és a HEV-4 genotípussal szemben, több mint négy éven túli tartós védelmet jelentett. Kulcsszavak: hepatitis-E-vírus, virológia, diagnózis, kezelés, prevenció