Európában a már forgalomba hozott gyógyszerek biztonságosságának kérdésére a késő 1950-es, korai 1960-as évek talidomidkatasztrófaként is emlegetett eseménye után fordult a figyelem. Egy hasonló tragédia jövőbeli elkerülése érdekében a WHO az 1960-as években kialakította az első nemzeti szintű spontán mellékhatás-jelentő rendszereket, amelyek hatására csak 2019-ben már több mint 2 millió bejelentés érkezett az Európai Unió erre kialakított adatbázisába. Minden évben górcső alá kerülnek a jelentési tendenciák, és különböző eszközök kerülnek kidolgozásra a mellékhatás-jelentések számának és minőségének növelése érdekében. Éppen ezért merül fel a kérdés, hogy a már jól ismert "mellékhatás-jelentése fontos számunkra" kijelentés mögött milyen tartalom húzódik? Miért gyűjtjük ezeket szerte a világon és milyen céllal elemezzük őket? Ennek a cikknek a nem titkolt célja, hogy rávilágítson a spontán mellékhatás-jelentések fontosságára, és arra ösztönözze az olvasót, hogy járuljon hozzá a betegek biztonságos gyógyszeralkalmazásához.