Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat lakásotthonaiban és gyermekotthonában élő, veszélyeztető családjukból kiemelt, traumatizált és érzelmileg elhanyagolt gyermekekkel és serdülőkkel foglalkozik a Csontváry Képzőművészeti Stúdió. Régóta alkalmaz népművészeti formákat és szimbólumokat művészetterápiás műhelyében. A népművészetre jellemző, hogy leképezi a természet és a benne élő ember szorosan egymásba kapcsolódó testi-lelki folyamatait, ezáltal alkalmas arra, hogy keretet adjon az elszenvedett traumák, az érzelmi elhanyagoltság önkifejező, szimbolikus feldolgozásához. A szülés, születés élményéhez pozitív és negatív lelki tartalmak egyaránt kapcsolódhatnak. Különösen igaz ez, ha hozzávesszük az egyes családtagok születéséről fennmaradt családi történeteket, vagy éppen eltitkolt tényeket. A születés problematikája összefügg az azt követő szülői gondoskodással, viszonyulással és a kialakuló kötődéssel is. A művészetterápia sajátos eszköztárával képes arra, hogy tapintatosan, indirekt módon közelítse meg e témát. Tanulmányomban a Csontváry Képzőművészeti Stúdióban kidolgozott és alkalmazott művészetterápiás módszer két technikáját mutatom be, melyek a születés traumájának feldolgozására szolgálnak. A foglalkozások során a népművészeti motívumokat és szimbólumokat nem másolva, hanem egyéni módon értelmezve, továbbgondolva teremtik meg saját, személyes, szimbolikus képi világukat az alkotók. Az érzelmileg elhanyagolt, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek gyakran élnek meg alkalmatlanságérzést, iskolai kudarcokat, kirekesztést. Gyakrabban küzdenek tanulási és magatartászavarral. Születésük, traumáik feldolgozásán túl azt is megélhetik az alkotóközösségben, hogy ők is értékesek, és problémáikat átdolgozva művészeti értéket képesek létrehozni, ami kedvezően hat alacsony önértékelésükre.  Kulcsszavak: művészetterápia, népművészet, születés képzete, trauma, gyermekvédelem