Az elhízás a világ leggyakoribb táplálkozási betegségévé vált napjainkban, és növekvő közegészségügyi problémákat vet fel. Multifaktoriális háttér (genetikai és környezeti) jellemzi, melyek közül a környezeti tényezők meghatározó szerepet töltenek be. Az elhízás kialakulásában a szükségesnél nagyobb energiabevitel és a fizikailag passzív szórakozási lehetőségek növekedése következtében a fizikai aktivitáscsökkenés lényegi szerepet játszanak, de a familiáris és a szociokultúrális tényezők is meghatározóak. A megnövekedett tömegű zsírszövet peptidhormonok, citokinek és transzmitterek szekréciója révén az egész szervezetre hatást gyakorol. Ennek manifesztációjaként jellegzetes bőrtünetek és bőrgyógyászati kórképek is megjelenhetnek az obez gyermekekben. A szerzők a Tolna Megyei Balassa János Kórház Gyermekgyógyászati osztályán 144 obez gyermek vizsgálati eredményeit tekintették át, valamint számba vették a legjellegzetesebb bőrtüneteiket és bőrbetegségeiket. A vizsgált betegpopuláció átlag életkora 11,7 év volt. Az elhízott gyermekekben a striák megjelenését észlelték a leggyakrabban (35%); relatíve gyakori volt az acanthosis nigricans (19,6%), a hirsutismus (6,3%) és az acne vulgaris vagy acne conglobata (4,2%); a gyulladással járó kórképek közül az atopiás dermatitis, psoriasis vulgaris, hidradenitis suppurativa, valamint az infekciós kórképek és az acrochordonok csak elvétve jelentek meg, míg virális eredetu borfertozések egyáltalán nem. A tanulmányban a szerzők felhívják a figyelmet az elhízott gyermekek zsírszövetének bőrre gyakorolt patofiziológiai hatásaira, a potenciálisan megjelenő bőrtünetek és borgyógyászati kórképek jelentőségére, azok differenciáldiagnosztikai és kezelési kérdéseire, a megelőzés lehetőségeire. Kulcsszavak.: obesitas, acanthosis nigricans, stria, hirsutismus, acne vulgaris