Tanulmányunkban az ápolók társadalmi presztízsének, illetve saját presztízs-önképüknek összehasonlító vizsgálatára vállalkoztunk. Az elemzés célja az volt, hogy rávilágítsunk - az ápolók társadalmi presztízse milyen struktúrákat ölt, hogyan differenciálódik belsőleg, és ezzel választ kapjunk arra a kérdésre, hogy pusztán a bérek rendezése elegendő eszköz-e a foglalkozási csoport rekrutációjának és pályán tartásának megoldásához. Az összehasonlítás eszköze a KSH mikrocenzus-vizsgálatának és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Társadalomtudományi Tanszékének "Ápolók komplex szocioökonómiai státusa" kutatás egyes eredményeinek összevetése volt. Az eredmények azt mutatják, hogy a társadalom által megformált ápolókép és az ápolók önképe bár hasonló szerkezetű - mégis eltér egymástól. Az általános társadalmi presztízs differenciáltabb és pozitívabb, mint ahogy azt az ápolók vélelmezik. Önképük nagyon inkonzisztens, az egyes presztízsmutatóik a hierarchia két véglete között szóródnak. Ez összefüggésben van azzal, hogy elvárásaik, társadalmi presztízs-idolaik jelentősen különböznek a valós indikátoroktól. Az ápolók elvárt társadalmi presztízse és helyzete összefüggésbe hozható referenciacsoportjukkal, az orvosok megfelelő mutatóival. Az ápolói társadalom presztízsének anomáliái sok tekintetben visszavezethetők a foglalkozás és a hivatásrend erősen idealisztikus genezisére és interpretációjára.  Kulcsszavak: társadalmi presztízs, rekrutáció, ápolói szakma, társadalmi státus, társadalmi háttér