A mikrobiológiai módszerek fejlődésének köszönhetően az elmúlt évtizedben lehetőség nyílt arra, hogy a korábban "sterilnek" tekintett légutakba mélyebben betekintve, megismerhessük azt a komplex mikroorganizmus közösséget, amely a légúti ökoszisztémát alkotja. A tüdőben található, a gazda szervezettel összhangban működő baktériumoknak, gombáknak, vírusoknak fontos szerepe van a helyi immunitás kifejlődésében, majd egyensúlyban tartásában. Ezen hatás és kölcsönhatás sok esetben túlmutat a lokális szinten. Egyre több evidencia bizonyítja, hogy a szervrendszerenként eltérő mikrobiomot alkotó mikroorganizmusok mediátorok segítségével kommunikálnak egymással. A környezeti hatások mellett a táplálkozásnak meghatározó szerepe van az egészséges mikrobiom kialakulásában, illetve fennmaradásában. A tüdő-bél tengely szabályozó mechanizmusainak zavarai, ezen szervek dysbiosisai bizonyítottan szerepet játszanak a krónikus légúti megbetegedések (pl.: asztma, COPD) kialakulásában, kórlefolyásában. A mikrobiális egyensúly helyreállítása a gyógyszeres terápiát kiegészítve hatékonyan segítheti ezen krónikus megbetegedések esetén a tünetmentesség és jobb életminőség elérését.  Kulcsszavak: mikrobiom, probiotikum, asztma, COPD, tüdő-bél tengely