A preembrió és koraterhesség deciduális felismerésének mechanizmusa és az erre károsan ható, fontosabb anyai krónikus kórállapotok / Fülöp Vilmos, Vermes Gábor, Demeter János
Bibliogr.: p. 340. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Nőorvosok Lapja. - ISSN 0025-021X. - 2020. 83. évf. 6. sz., p. 333-340. : ill.
A humán terhességben az embrió intrauterin felismerése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a magzat fejlődése megfelelő támogatást kapjon a terhesség során. Transzkripcionálisan jelentős különbség van a terhes és ciklikusan menzeszelő méh között. A magzat jelenlétére reagálva ezek a különbségek magukban foglalják a transzportban, a gyulladásban és az anyagcsere-aktivitásban részt vevő gének aktiválását. A terhesség alatti méhnyálkahártya-gyulladás arra utal, hogy a méh fiziológiájának vannak olyan aspektusai, amelyek az anya és a magzat közötti specifikus interakciókból származnak, utalva a terhesség valamilyen helyi uterinális felismerésének lehetőségére. A vemhesség endometriális felismerése széles körben elterjedt az elevenszülő emlősökben. Az anya részéről a tápanyagellátás szabályozásának képessége valószínűleg egyik fő előnyként szolgál a terhesség felismerésének mechanizmusában. Az állatkísérleti adatok szerint a magzat jelenléte a méhben transzkripciós és celluláris válaszokat vált ki az endometriumban. Mivel a gyulladásos jelátvitelnek széles körű transzkripciós hatása van, úgy tűnik, hogy ez a gyulladás olyan kulcsfontosságú mechanizmus lehet, amelynek révén a méh felismeri a fejlődő embrió jelenlétét, feltéve, hogy ez egybeesik az emelkedett progeszteronszintekkel, ezáltal jelezve azt, hogy a tüszőrepedés megtörtént. A normál terhesség során ezt a gyulladást a trofoblasztok indítják el. A gyulladás tehát megfelelő mechanizmus a terhesség korai felismerésére. Az alacsony szintű krónikus szisztémás gyulladás során az optimális funkció elvesztése a különféle gátstruktúrákban megváltoztatja az érrendszer áteresztő-képességét, ami a szoros illeszkedéseken (tight junction) keresztül a molekulák és a sejtek fokozott átjutását eredményezi az immunrendszer kiváltságos helyeire, ezáltal sok betegségben megfigyelhető, ártalmas gyulladáshoz vezet. A gyulladásosjelátvitel következménye a nyálkahártya gyulladása a bélben, a légúti hámban, a vese tubuláris hámsejtjeiben, a retina-hámsejtekben, a hasnyálmirigy hámjában és a méhnyálkahártyában (endometrium, decidua). Kulcsszavak: preembriófelismerés, méhnyálkahártya-gyulladás, transzkripcionális változások, alacsony szintű krónikus szisztémás gyulladás