Célkitűzések: Kutatásunk célja megvizsgálni, hogy mutatkozik-e különbség a várandós torna és kismamajóga, mint fizikai aktivitás és az eddig még nem kutatott prenatális tánc, mint művészetifizikai tevékenység hatásai között a 36. gesztációs hétben járó kismamák jólléte vonatkozásában. Anyag és módszerek: Két populációs mintát hasonlítottunk össze a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika páciensei közül: az egyik csoport tagjai várandós tornán, illetve kismamajógán (TJ) vettek részt 2019. szeptember és 2020. március között, a másiké egy speciális táncmódszer (TM) foglalkozásain 2017. október és 2019. június között, heti két-két alkalommal. Kizá-rólag egészséges, szinguláris terhességek kerültek vizsgálatra. A kismamák jóllétére vonatkozó kérdőívek kitöltésére a 36. gesztációs héten került sor. Eredmények: A TJ csoportban 15 fővel, a TM csoportban 16 fővel kezdődött meg a kutatás, elemzésre 7 és 16 fő eredményei kerültek. A 36. gesztációs héten kitöltött kérdőívek alapján a TJ csoport átlagos eredményei mutatkoztak jobbnak fizikai állapot (13,00+-4,76; 15,53+-7,20), depresszió (1,57+-2,15; 2,6+-2,23), észlelt stressz (20,14+-5,79; 23,53+-5,97) tekintetében, míg a TM csoport élettel való elégedettség (28,60+-2,80; 27,14+-10,45), konfliktusmegoldó képesség (31,81+-4,43; 30,57+-4,39), társas támogatottság (13,50+-3,01; 13,29+-3,73), önértékelés (32,75+-4,42; 32,71+-7,65), kreativitás (5,00+-2,03; 4,50+-3,45) és szignifikán-san memória (7,25+-2,94; 4,20+-2,82; p=0,003) vonatkozásában. Következtetések: A TJ csoport tagjai a fizikai kérdőíven, valamint az egy adott időszakra vonatkozó pszichológiai kérdésekben teljesítettek jobban, míg a TM csoport tagjai az átfogóbb pszichológiai, a szociális, a kreativitás és memória kérdésekben. A jövőben magasabb esetszámmal a kutatás további folytatása még pontosabb eredményeket adhatna. Kulcsszavak: fizikai aktivitás, tánc, várandósság, jóllét