A prosztatarák a férfiak leggyakoribb rosszindulatú daganata a fejlett országokban, megelőzi a tüdő- és colorectalis tumort. A prosztatarák genetikai-, patológiai-, klinikai- és terápiás szempontból két különböző csoportot alkot. Az egyik a korai lokalizált, alacsony kockázatú, a másik a magasabb rizikójú, zömében kasztrációrezisztens forma. A rák hosszú idők óta az érdeklődés középpontjában áll. Különösen napjainkban kiemelkedő hangsúlyt kap a rák kialakulásának és progressziójának kérdése. Nyilvánvaló, hogy a daganat a tumorsejtek kis populációjából (1-2%), egy osztódóképes sejtklónból, nagy valószínűség szerint rákőssejtekből keletkezik. Genetikai-, epigenetikai változások, szervspecifikus mikrokörnyezet, az immunrendszer mind befolyásolják a rák kialakulását. A prosztatarák keletkezésében is döntő szerepet játszanak a mutáns jelpályák és a közöttük zajló párbeszéd. Az elmúlt évtizedben a diagnosztikai módszerek pontossága, a sebészi megoldások és a sugárterápia hatékonysága sokat javult. A közlemény célja a prosztatarákkal kapcsolatos ismeretek összefoglalása és a figyelem felkeltése az új típusú készítményekre.