A tüdőrák nemcsak hazánkban, hanem a világon is a vezető daganatos halálok. Ezen belül is a nők tüdődaganatos megbetegedése és halálozása jelentősen emelkedett az elmúlt évek során. Hosszú évekig csak kemoterápiás lehetőségünk volt a tüdőrák kezelésében. A 2005-ös év nagy áttörést jelentett a nem kissejtes tüdőrák kezelésében egy új terápiás stratégia, a célzott kezelések, az EGFR-TKI-k megjelenésével. Azóta többéves tapasztalat van az első, második, sőt harmadik generációs TKI-kezelésekkel tüdő-adenokarcinómában. A második nagy lépés a tüdőrák célzott terápiájában az ALK-mutáns tüdőrák megismerése és az ALK-gátló kezelések megjelenése a terápiás palettán az első, második és harmadik generációs készítmények megjelenésével. Az elmúlt években kibővült a célzott terápiás lehetőségek tárháza, a személyre szabott terápiás lehetőségekkel. A ROS1-, BRAF-, MET-, RET-, NTRK-, HER2-mutációk felismerésével és célzott kezelésével személyre szabottan egyre több betegnek tudunk a legoptimálisabb terápiát indikálni. Kulcsazsavak: tüdőrák, célzott terápia, EGFR-mutáció, EGFR T790M mutáció, ALK-mutáció