A várandósság alatti depresszió és szorongás szocio-demográfiai rizikótényezői / Kopcsó Krisztina
Bibliogr.: p. 195-197. - Abstr. hun. - DOI: https://doi.org/10.21543/DEM.63.2?3.2
In: Demográfia. - ISSN 0011-8249, eISSN 2498-6496. - 2020. 63. évf. 2-3. sz., p. 171-197. : ill.
A várandósság idején fennálló depresszió és szorongás a várandósok körülbelül ötödét érintő, az anya és a gyermek egészségére is negatív hatást gyakorló mentális problémák, amelyek előfordulására a korábbi kutatások eredményei szerint befolyást gyakorolhatnak az anya szocio-demográfiai jellemzői. Jelen elemzés célja a várandósság alatti depresszió és szorongás szocio-demográfiai kockázati tényezőkkel mutatott összefüggéseinek feltárása a mai magyarországi várandósok populációjára nézve reprezentatív hazai mintán. Az elemzés tárgyát a Kohorsz ?18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első szakaszának adatai adták (n=7701). A szorongás és depresszió felmérése önkitöltős szűrőeszközökkel történt, amelyek alapján a harmadik trimeszterben járó várandósok 12,5%-ánál volt valószínűsíthető depresszió és 15,8%-uk esetén szorongásos zavar. A várandósság alatti depresszió és szorongás fennállásának valószínűsége az egyváltozós statisztikai elemzésekben mindegyik vizsgált prediktor változóval (iskolai végzettség, életkor, paritás, partnerkapcsolati helyzet, várandósság tervezettsége, háztartás jövedelme, saját és partner munkaviszonya, lakhely) szignifikáns összefüggést mutatott. A többváltozós statisztikai elemzésben a prediktor változók hatása a várandós és a partnere munkaviszonyának kivételével változatlanul fennállt, és összességében a várandósság alatti depresszió és szorongás varianciájának 9-14%-át magyarázta. Az elemzés eredményei igazolták, hogy az alacsonyabb iskolai végzettség, a fiatalabb életkor, a többgyermekesség, a nem házas családi állapot, a nem tervezett várandósság, a háztartás alacsony jövedelme és az észak-magyarországi, észak-alföldi, valamint pesti lakhely összefüggést mutatnak a várandósság alatti szorongás és depresszió fennállásának magasabb kockázatával, ugyanakkor az egyének közötti különbségek csupán csekély részéért felelnek. A vizsgált rizikótényezők közül a depressziós és/vagy szorongásos tünetek fennállásának valószínűségéhez a többváltozós modellben az járult hozzá a legnagyobb mértékben, ha a várandósnak nem volt vele élő partnere, ha a harmadik vagy többedik gyermekét várta, ha a háztartásának a jövedelme az alsó ötödhöz tartozott, és ha a lakhelye Pest régióban volt. Kulcsszavak: prenatális depresszió; prenatális szorongás; várandósság, rizikótényezők