A szerzők a Mellkassebészeti Tanszéken 1981-2001 között, primer és secunder achalasia, diffuz spazmus és diótörő nyelőcső miatt operált 24 beteget elemzik. Az achalasia műtétek első időszakában (1981-1990), 12 beteg esetében, a Heller-Belsey kombináció volt a választott eljárás, melyet 3-ban Thal- Hatafuku szerinti fundoplicatióval egészítettek ki. A második periódusban (1990-2001) a Heller-Dor kombinációra tértek át. Diffúz spazmusban és diótörő nyelőcsőben hosszú transthoracalis myotomiát alkalmaztak. Az első időszakban egy paraesophagealis sérv és egy pseudodivertculum miatti reoperációra került sor. A Heller-Dor műtét után a dysphagia megszűnt, a megaesophagus átmérője mérséklődött, a myotomia érintetlen maradt. A modern sebészi ellátás a választott műtét és a nyelőcső motilitás összhangján alapszik.  Kulcsszavak: secunder achalasia, Heller-Dor műtét, diffuz spazmus, diótörő nyelőcső myotomiája, megújult szemlélet