Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=146420
MOB:2020/3
Szerzők:Majai Gyöngyike Emese; Nagy Nikolett
Tárgyszavak:AUTOINFLAMMATORIKUS BETEGSÉGEK; ADENOZIN; VASCULITIS
Folyóirat:Immunológiai Szemle - 2020. 12. évf. 3. sz.


  Egy sokarcú monogénes autoinflammatorikus kórkép, az adenozin-deamináz-2-deficiencia / Majai Gyöngyike Emese, Nagy Nikolett
  Bibliogr.: p. 42-43. - Abstr. hun., eng.
  In: Immunológiai Szemle. - ISSN 2061-0203. - 2020. 12. évf. 3. sz., p. 39-43.


Az adenozin-deamináz-2-deficienciát legelőször 2014-ben írták le mint monogénes szisztémás gyulladásos kórképet, melyet az adenozin-deamináz-2 biallél mutációja okoz a 22811 kromoszómán. Ma már több mint 200 eset ismert világszerte, melyet a gén különböző mutációival hoztak összefüggésbe. Ezen mutációk az enzim katalitikus aktivitását, a fehérjedimerizációt és -szekréciót egyaránt érinthetik. A betegséget jelentős fenotípusvariabilitás jellemzi, a livedo reticularistól a polyarteritis nodosán át az ischaemiás vagy vérzéses stroke-ig, mely csontvelő-elégtelenséggel, immunhiánnyal társul-hat. A vasculitis minden szervet érinthet, melynek következménye a máj-, vese-, gastrointestinalis tünetek megjelenése. A hematológiai tünetek közül lymphopenia, immunthrombocytopenia, neutropenia, vörösvértest-aplasia, de akár pancytopenia is előfordulhat. Egyes egyének felnőttkorig tünetmentesek lehetnek, vagy bizonyos esetekben soha nem mutatkoznak náluk a betegség klinikai tünetei. Mindez arra utal, hogy az adenozin-deamináz-2-deficiencia lehetősége fel kell, hogy merüljön a kezelőorvosban, ha a betegnél visszatérő láz, bőrtünetek, neurológiai vagy hematológiai eltérések vannak, még akkor is, ha a családi anamnézis negatív. A betegségben jelenleg sem diagnosztikai kritérium, sem standard kezelési stratégia nem áll rendelkezésre. Az adenozin-deamináz-2-deficienciát az M1-M2 makrofág differenciálódás egyensúlyának zavara jellemzi, melynek következménye az Ml proinflammatorikus makrofágok irányába való eltolódás. A proinflammatorikus Ml makrofágok által termelt TNF-a feltehetően jelentős szerepet tölt be a betegségben, a vasculatura integritásának a megőrzésében ugyanis az anti-TNF-a-kezelés kiválóan alkalmazható olyan esetekben, ahol a vasculitis a vezető tünet. Legújabb adatok alapján a neutrofil extracelluláris csapda az, ami a makrofágokkal való kapcsolat következtében NF-KB aktivációjához, következményes TNF-a-termeléshez vezet, mely képes tovább fokozni a neutrofil extracelluláris csapda képződését, ezáltal felfokozva a gyulladásos immunválaszt.  Kulcsszavak: adenozin, autoinflammatorikus, DADA2, vasculitis, immunhiány