Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=144810
MOB:2020/3
Szerzők:Mikos Borbála; Gergely Anita; Balázsfi Réka; Bányász Edina; Gyömörei Beáta; Hantos Mónika; Czelecz Judit; Jakus Rita; Kárász Hajnalka; Zilahy Mónika; Molnár Eszter; Paraicz Éva; Csohány Ágnes; Szénási Fanni; Vendégh Lejla; Fogarai András; Velkey György
Tárgyszavak:MUSCULARIS ATROPHIA, SPINALIS; GYERMEK; GÉNTERÁPIA
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2020. 161. évf. 42. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Kezdeti tapasztalataink spinalis muscularis atrophiában szenvedő gyermekek intravénás génterápiájával / Mikos Borbála [et al.]
  Bibliogr.: p. 1816. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2020.31890
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2020. 161. évf. 42. sz., p. 1806-1816. : ill.


A veleszületett gerincvelői izomsorvadás ritka, progresszív neurodegeneratív betegség, a gyermekkori halál egyik legjelentősebb genetikai oka. Az orvostudomány lehetőségei a XXI. század előtt a progresszió megfékezésére, a szövődmények késleltetésére és ellátására korlátozódtak. A legsúlyosabb génhibában szenvedő gyermekeket általában kétéves kor előtt elveszítettük. A genetikai diagnosztika fejlődése lehetővé teszi a korai diagnózist, a súlyosság és a progresszió előrejelzését. A 2018-ban hazánkban engedélyezett intrathecalis nuszinerszennel a nagy betegszámon alapuló klinikai eredmények meggyőzőek. A 2019-től elérhető új, intravénás génpótló terápiával (onaszemnogén abeparvovek) kapcsolatos tapasztalatok még kisebb betegszámon alapulnak. Hazánkban öt betegnél került sor az alkalmazására a Bethesda Gyermekkórházban, szigorú szakmai kritériumok és előkészületek alapján. Közülük annak a három gyermeknek a kezeléséről számolunk be dolgozatunkban, akiknél már rendelkezünk utánkövetési tapasztalatokkal. Vizsgálatunk szerint a készítmény elősegíti a mozgásteljesítmény javulását. A mellékhatások elsősorban reverzibilis májenzim-emelkedésben, thrombocytopeniában, granulocytopeniában és a szívizom-nekroenzim emelkedésében nyilvánultak meg. Ezért fontosnak tartjuk a betegek szoros és tartós követését, a mellékhatások korai észlelése és elhárítása érdekében.  Kulcsszavak: adenoasszociált génterápia, mozgásteljesítmény, nuszinerszen, onaszemnogén abeparvovek, spinalis muscularis atrophia, Werdnig-Hoffmann-betegség