A vizsgálat célja: három csoport törzs- és gátizomerejének felmérése, különböző mozgásformák hatásának vizsgálata az izomerő szempontjából. Anyag és módszer: Longitudinális vizsgálattal mértük fel 11 ülőmunkát végző nő, 10 Pilates-t végző nő, 13 inkatív női hallgató törzs- és gátizom erejét DAVID-géppel, módosított Plank-teszttel, FemiScannel a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán Zalaegerszegen, 2016. februártól novemberig. Statisztikai adatelemzés: ANOVA, Scheffe Post Hoc teszt, kétmintás T-próba. Eredmények: A TS-csoport törzsizomzata a tréning után szignifikánsan (p=0,043) arányosabb lett. A Plank-teszt során a TS-csoport 3. mérésének eredménye szignifikánsan jobb lett a PT (p=0,018) és az FH (p=0,001) csoport kezdeti eredményeihez képest. A gátizomtorna nem hozott jelentős javulást a TS-csoport eredményeiben, a legtöbb esetben a PT-csoport teljesített a legjobban. Az FH csoport Lazítás esetén mért gátizomzata szignifikánsan szimmetrikusabb (p=0,038), mint a TS-csoporté a kezelés után. Következtetések: A Pilates-módszer hatékony a törzsizmok erejének és állóképességének fejlesztésében. Az alkalmazott Core-tréning a törzsizmok fejlődése esetén hatékonynak bizonyult, azonban a gátizom-torna ekkora gyakorisággal és intenzitással végezve nem elegendő.  Kulcsszavak: FemiScan, DAVID, Plank, törzsizom-stabilizáció