A szaporodás biztosítja a fajok fennmaradását és azok evolúcióját. Emberben, az egymással szoros morfológiai és funkcionális kapcsolatban álló neuroendokrin- és immunrendszer közötti, összetett szabályozási folyamatok teszik lehetővé a reproduktív működéseket. Az említett szervrendszerek a belső jeleket és a környezeti hatásokat felhasználva és integrálva fejtik ki a szabályozó működéseiket. A női reproduktív folyamatok a hypothalamus-hypophysis-petefészek-tengely szoros szabályozása alatt állnak. A folyamatban központi szerepet tölt be a hypothalamusban található gonadotropin releasing hormon pulzusgenerátor, a gonadotropin releasing hormon pulzatilis elválasztása útján. A női pubertas folyamatát, amely meghatározó szakasza a nők reproduktív fejlődésének, nem egy újonnan jelentkező folyamatnak tekintjük, hanem a női reproduktív szervrendszer már a korai magzati életben elkezdődő fejlődési folyamatának egyik szakaszaként értelmezzük. Az elmúlt két évtizedben leírt kisspeptin-neurokinin B-dinorGnrendszer, alapvetően megváltoztatta az elgondolásunkat a női reproduktív működésekről, különöses az ösztrogén negatív és pozitív feedback folyamatokról. Számos genetikai, hormonális eltérés, illetve intra-, para- vagy suprahypophysealis térszűkítő folyamat ismert, amelyek a pubertas zavarait okozhatják, például: a pubertas tarda, a pubertas praecox, a congenitalis adrenalis hyperplasia és a policisztás ovarium szindróma.  Kulcsszavak: női pubertas, KNDy-rendszer, GnRH pulzugenerátor, pubertas praecox, pubertas tarda