Hogy hogyan gondolkodunk a nemünkről, az mélyen gyökerezik a társadalmi, ideológiai kontextusba, amiben élünk. A különböző szerepeink, identitás tartalmaink társadalmi folyamatok, és a társadalom tagjai által kommunikáció révén létrejövő konszenzusok eredményei. A társadalom szélesebb ideológiai kontextusa nemcsak a nemek tartalmát befolyásolja, hanem lehetséges dinamikájukat is. Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a nem konstrukciója milyen viszonyban állhat a különböző identitás állapotokkal és a fenyegetettségekkel a roma és nem-roma társadalomban ma Magyarországon. Azt is megvizsgáltuk, hogy a nem reprezentációja és az identitás fenyegetettség milyen kapcsolatban áll a szocioökonómiai-státusszal, az iskolai végzettséggel, a lakóhely típusával, a bevétellel, a szubjektív jólléttel és a foglalkozással. Illetve, hogy mik azok a konstrukciók, amik a nemi identitásra fenyegetően hatnak. Összehasonlító vizsgálatot végeztünk 288 résztvevővel vegyes módszeres kérdőív alkalmazásával. A nem reprezentácóinak feltárásához asszociációs módszert használtunk, az identitás fenyegetettség és távolításhoz pedig az MTPQ (Multiple Threat and Prejudice Questionnaire) kérdőívet alkalmaztuk. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy különbségeket találtunk a nemi reprezentációkban a kisebbség és a többség tagjai között. Úgy tűnik, a roma válaszadók nem-reprezentációja konzervatívabb, míg a nem-roma válaszadóké jóval diverzebb. Ez köszönhető az iskolázottság vagy egyéb szocio-ökonomia státuszban való különbségnek a két csoport között, ahol általában a romák szenvednek el hátrányt. A nemi identitás fenyegetettsége viszont nem kapcsolódik az etnikai hovatartozáshoz, a kultúrához. Azt találtuk, az embereket általában fenyegetik a társadalmi elvárások, a kollektív vagy szociális reprezentációk a saját nemükre vonatkozóan. Végső következtetésként eredményeink alapján azt monthatjuk, a sztereotipikus nem-értlemezésre számos demográfiai tényező hat, mint az iskolázottság, lakóhely, munka, kereset, ám a nemi identitás fenyegetettség, csakúgy, mint más identitás fenyegetettségek, inkább egy többség által megkonstruált identitás tartalomra és értékre reflektál.  Kulcsszavak: gender, szociális reprezentáció, kultúra, kisebbség, identitás fenyegetettség