Bevezetés és célkitűzés: A prosztatarák Nyugat-Európában a tüdőrák mögött a második leggyakoribb férfiaknál előforduló daganatos megbetegedés. Célunk az egyes kezelési eljárások, szocio-demográfiai tényezők, a PSA alapú szűrővizsgálaton való részvétel globális életminőségre, valamint húgyúti és erekciós funkciókra gyakorolt hatásának vizsgálata. Módszer: Kutatásunkat a Kanizsai Dorottya Kórház Urológia osztályán végeztük 2019. 09. 01. - 2020. 01. 31. között. A nem véletlenszerű, szakértői, célirányos mintavétel során, a betegek beválasztása az EMMA programmal BNO kód alapján történt. Beválasztási kritériumok: prosztata biopsziával, vagy TURP-pal igazolt prosztata tumor, 40 év feletti életkor, PSA>_5, Gleason szám 2-8, stádium: T1 T3. Kizárási kritériumok: PSA>200, Gleason szám 9-10, M1b stádium felett (N=102). A felmérést saját készítésű és standard kérdőívek (SF-36, EQ-5D, EPIC) segítségével végeztük. Az adatelemzés során kétmintás t-próbát alkalmaztunk. A statisztikai próbák elvégzése MS Excel programmal történt (p <0,05). Eredmények: Szignifikáns összefüggés figyelhető meg a PSA szűrésen való részvétel és a globális életminőség között (p=0,011), valamint a betegek életkora és az életminősége (p=0,027), ezen belül a fizikai szerepfunkciók (p=0,012), a mentális egészség (p=0,027) és a fájdalom (p=0,048) dimenzióiban. A fizikai működés, szerep-funkciók, és a gazdasági státusz jellege között nem találtunk összefüggést (p>0,05). Megbeszélés: A mellékhatások kiküszöbölése érdekében minél több, ebben a betegcsoportban elvégzett kutatásra lenne szükség, hiszen a betegek életminősége kulcsfontosságú szereppel bírhat a kezelési mód megválasztásában.  Kulcsszavak prosztatarák, életminőség, PSA, kezelési módok