A laparoszkópos cholecystectomia (LC) a leggyakrabban végzett műtétek egyike. A beavatkozás ritka, ugyanakkor nagyon súlyos szövődménye az epeúti sérülés. Célunk az LC, valamint laparoszkópos kezdés után konvertált műtétek során bekövetkezett epeúti sérülések és szövődményeik, valamint ezek ellátásának vizsgálata volt. Vizsgálatainkat a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján 2006-2016 között epehólyag-eltávolításra került betegek dokumentációjának retrospektív elemzésével végeztük. Tizenegy év alatt 4885 cholecystectomiát végeztünk. Ebből 4558 (93,3%) laparoszkópos műtét, melyből 30 betegnél fordult elő valamilyen szövődmény, ami az összes LC 0,66%-a. A konvertált műtétek közül 7,95%-ban (26/327) lépett fel szövődmény. Más intézményből 22 szövődményes beteget utaltak Klinikánkra. Epeút-, illetve érsérülés 41 esetben fordult elő (61%, 41/78). Epeúti sérülés ellátása során 25 esetben került sor epeúti intervencióra (ERCP), 92%-os siker aránnyal. Reoperációra az epeúti sérült betegek 68%-nál volt szükség (28/41), melynek során a végleges epeúti rekonstrukció 82%-ban hepaticojejunostomia segítségével történt. Következtetés: A laparoszkópos cholecystectomia a XXI. században is rutin beavatkozásának tekinthető, ugyanakkor a szövődmények terápiás megoldása továbbra is nehéz. A szövődményes esetek ellátása csak nagy gyakorlatú, multidiszciplináris háttérrel rendelkező intézményekben javasolt.  Kulcsszavak: epeúti sérülés, laparoszkópos cholecystectomia,