Bevezetés: A trimetazidin olyan metabolikus hatású anyag, amelynek hatékonysága igazolást nyert a stabil koszorúér-szindróma kezelésében. Az ajánlás szerint a trimetazidin második vonalbeli kezelésként megfontolandó az angina gyakoriságának csökkentésére és a terhelési tolerancia javítására azokban a betegekben, akiknek a tünetei nem kontrollálhatók megfelelően béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók és tartós nitrátok adása mellett. Célkitűzés: Jelen vizsgálatunkban a különböző adagolású (3 × 20 mg, 2 × 35 mg, 1 × 80 mg) trimetazidinkészítmények hatékonyságát kívántuk tisztázni stabil angina pectorisban. Az elsődleges klinikai célváltozók a következők voltak: heti anginaszám, valamint a heti rövid hatástartamú sublingualis nitrátfogyasztás. Módszer: Mindketten adatgyűjtést végeztünk a PubMed, a Cochrane Library és a Cochrane Central Register of Controlled Trials adatbázisokban az 1967-től 2019. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A statisztikai elemzést standard metaanalízis-módszerekkel hajtottuk végre. Eredmények: Összesen 31 randomizált, kontrollált, illetve obszervációs tanulmány került bevonásra. 9856 beteg (átlagéletkor: 59,6 év, férfi: 61,6%) kezelését értékeltük. A trimetazidin a randomizált tanulmányokban a placebóval összehasonlítva csökkentette a heti anginaszámot (átlagos különbség: -1,84, 95% CI: -2,39; -1,30; p<0,0001) és a heti nitroglicerin-fogyasztást (-1,65, 95% CI: -2,17; -1,14; p<0,0001). A trimetazidin a kiinduláshoz képest a kombinációs és az obszervációs vizsgálatokban csökkentette a heti anginaszámot (átlagos különbség: -3,73, 95% CI: -4,53; -2,92; p<0,0001) és a heti nitroglicerin-fogyasztást (-3,23, 95% CI: -4,23; -2,24; p<0,0001). A három kezelési dózis között az anginaszám csökkenésében és a nitroglicerin-fogyasztásban nem lehetett különbséget kimutatni (p = 0,57, illetve p = 0,48). További eredményeink: a két primer változó vizitről vizitre csökkent; nagyobb beválasztási anginaszám a rövidebb időtartamú tanulmányokban és a kisebb adagú trimetazidint kapók között fordult elő gyakrabban, és ezek a betegek a többieknél fiatalabbak voltak. A rövidebb időtartamú tanulmányokban a kezdeti nitroglicerin-igény, illetve a -csökkenés nagyobb volt a hosszabb időtartamúakhoz képest. Következtetések: A trimetazidin kedvező klinikai hatású stabil angina pectorisban, az alkalmazott adagtól függetlenül. Új megállapításunk az, hogy a súlyosabb állapotú, fiatalabb betegek kezelésének klinikai haszna a legnagyobb.  Kulcsszavak: trimetazidin, krónikus koszorúér-szindróma, angina pectoris, metaanalízis