Az egy betegség - egy célpont - egy gyógyszer paradigma az 1960-as évektől egészen a 2000-es évekig a gyógyszerkutatás meghatározó koncepciója volt. A gyógyszer-innováció eredményességének megtorpanása, sőt visszaesése, az egy támadáspontú megközelítés különösen multifaktoriális betegségek terápiájára való alkalmazhatóságának elvi korlátai azonban ráirányították a figyelmet az egy betegség - több célpont - egy gyógyszer több támadáspontú gyógyszer koncepciójára. Áttekintő közleményünkben a több támadáspontú gyógyszerek régi és új molekulatervezési stratégiáit és azok gyakorlati megvalósítását ismertetjük saját és mások példáin keresztül, melyek a több támadáspontú megközelítés különleges terápiás és diagnosztikai értékeit és előnyeit is illusztrálják. Végül rámutatunk arra, hogy a több támadáspontú koncepció új lehetőségeket is nyújtó teljes potenciálja rendszerszemléletű megközelítéssel, célszerűen kvantitatív rendszerfarmakológiával és adatelemzési, adatasszociációs (például mesterséges intelligenciát alkalmazó) módszerekkel bontakozhat ki. A rendszerfarmakológiai gyógyszer koncepciója új áttörést jelentő hatóanyagokhoz, kombinációs készítményekhez és gyógyszer-repozíciós készítményekhez is vezethet. Kulcsszavak: több támadáspontú gyógyszer, gyógyszertervezés, rendszerfarmakológia, gyógyszer-kombináció, rendszerfarmakológiai gyógyszer