A fizikai aktivitás hatásmechanizmusai a nagyobb nyíróerő által javuló endothelfunkció, a C-reaktív protein szintje és más mutatók által jelzett gyulladáscsökkenés, a vérnyomás, a triglicerid szint, az LDL-C-szint csökkenése, az inzulinérzékenység és a cukor­anyagcsere javulása, az iszkémia elleni védelem, a koronáriaátáramlás fokozása a jobb kapillarizáció révén, az izmok energiaképző és felhasználó kapacitásának növekedése stb. - és az újabb megismerések szerint a bélflóra változása is. A bélben tízszer annyi sejt van, mint az ember testében, a genetikai állomány az emberének a 150-szerese. A bélbaktériumok 80-90 százalékát Firmicutes és Bacteroides teszi ki, majd az Actinobacteria- és Proteobacteria-törzsek állnak a sorban. Három fenotípusba sorolhatók: 1. típus - főleg Bacteroides; 2. típus - főleg Prevotella; 3. típus - főleg Ruminococcus, kisebb részben Roseburia, Blautia és Bacteroides - főleg a táplálkozástól és a fizikai energia felhasználásától függve. Az arterioszklerotikus emberek zömének a bélflórája a 3. típusba tartozik. A patkányokban a plakkok nagysága a Clostridiales-, a Ruminococcus- és a Laehnospiraceae- (mind Firmicutes-) flórával arányos, míg a Bacterioidetes S24-7 családdal negatíve korrelál. Az egészséges felnőttekben a Roseburia és az Eubacterium aránya magasabb, arterioszklerózisban a Collinsella nemzetségé.