A polyarthritis hátterében számos betegség állhat, többek között rheumatoid arthritis (RA) és rokon kórképei, spondylarthritisek, inflammált osteoarthritis, szisztémás autoimmun kórképek, kristályarthropathiák, infekciók, paraneopláziás szindrómák, de lehetnek egyéb, ritkább okai is, például sarcoidosis, familiáris mediterrán láz, Behcet-kór, hyperlipoproteinemiák. A szerzők ritka hátterű sokízületi gyulladásra hívják fel a figyelmet. 36 éves nő betegük 2018 január végén jelentkezett a Debreceni Egyetem Reumatológiai Tanszékének járóbeteg-szakrendelésén jelentős mozgáskorlátozottságot okozó, a térdeket, a csuklókat és a kézkisízületeket érintő polyarthritises panaszokkal. Emellett testszerte, helyenként összefolyó, inkább apróelemű, rubeloiform, nem viszkető, maculopapulosus erythemák is megjelentek. Láza, belszervi panasza nem volt a betegnek. Anamnéziséből kiemelendő a néhány héttel korábbi mumpsz-morbilli-rubeola-oltás, amit munkája kapcsán mint veszélyeztetett egészségügyi dolgozó kapott. Kissé emelkedett gyulladásos paraméterek (We, CRP), illetve leukocytosis mellett érdemi eltérés sem az általános, sem az immunszerológiai laboratóriumi vizsgálattal nem igazolódott. Mind ízületi, mind bőrtünetei rövid, alacsony dózisú glukokortikoid-terápia hatására megszűntek, tünetei az oltás szövődményeként jelentkezhettek. A vakcina biológiai készítmény, amely aktív, szerzett immunitást biztosít főként a fertőző betegségek ellen. Habár a vakcinák általánosságban biztonságosak, kisebb-nagyobb gyakorisággal beszámoltak már neurológiai (Guillain-Barré-szindróma, sclerosis multiplex), artikuláris (arthritis, RA), autoimmun (szisztémás lupus erythematosus, ASIA-szindróma) és anyagcsere- (diabetes mellitus) betegségek kialakulásáról oltások után. A vakcinák típusos alkotórészei (a kórokozó gyengített vagy elölt formájából, a kórokozó toxinjából vagy valamelyik felszíni proteinjéből készülő antigén, a vakcinára még perzisztálóbb immunválaszt biztosító adjuváns és a különböző stabilizátorok) közül előbbi az, ami különböző mechanizmusok (molekuláris mimikri, epitóp spreading, bystander-aktiváció, poliklonális aktiváció) révén autoimmun mellékhatásokhoz vezet. Nagy esetszámú irodalmi közlések alapján kijelenthető, hogy felnőttkorban, elsősorban vírus-vakcináció után számolhatunk autoimmunitás megjelenésével, így rheumatoid faktor-pozitivitással és akár polyarthritis kialakulásával is, de ez ritka jelenség. Esetükben átmeneti polyarthritis jelentkezett, mely rövid glukokortikoid-terápia után megszűnt.  Kulcsszavak: polyarthritis, autoimmunitás, vakcináció