Az a tény, hogy a humanisztikus pszichoterápiának két jelentős magyar úttörője van, mindmáig ismeretlen a hazai tudományos közélet előtt. A Magyarországot 1920-ban végleg elhagyó, előbb Európában helyet kereső, majd Amerikában letelepedett, s ott sikeres karriert befutott Angyal András és Mittelmann Béla pályáját reprezentatívnak tartó szerző igyekszik orvosolni ezt a hiányt. A tanulmány végigköveti életútjukat, bemutatja főbb eredményeiket, különös tekintettel arra, ami napjainkban is inspiráló. Angyal legfontosabb teljesítménye a Maslow-ra is befolyást gyakorló holisztikus-organizmikus személyiségelmélet. Mittelmann esetében egyrészt a "coaching" gyakorlata, másrészt a tánc- és testterápia alkalmazása a rehabilitációban napjainkban is aktuális eredmény. Kulcsszavak: Angyal András, Mittelmann Béla, humanisztikus pszichoterápia, Abraham Maslow, alaklélektan, intellektuális otthonkeresés