Az atópiás dermatitis világszerte egyre gyakoribbá váló kórkép, klinikailag a bőr szárazsága, viszketés, valamint a következményesen kialakuló másodlagos jelenségek (nedvedzés, pörkösödés, lichenifikáció) jellemzik. Patogenezise heterogén, genetikai eredetű bőrbarrierzavar, immunológiai és mikrobiom-diszreguláció jellemzik, illetve számos környezeti provokáló faktora is ismert. Klinikai képe nagyon változatos, a száraz bőrtől az erythrodermáig terjed, és a tünetek életkortól függően is változnak. A kezelés alapja napjainkban is a bázisterápia és a lokális gyulladáscsökkentés, de a legújabb kutatási eredmények tükrében fokozatosan új szisztémás szerek kerülnek bevezetésre, amelyek a súlyos, refrakter esetekben nyújthatnak majd terápiás megoldást.