Háttér: Idős korban a rendszeres fizikai aktivitásnak nagyon fontos szerepe van az izomtömeg és izomerő fenntartásában, a hajlékonyság, a mozgáskoordináció javításában, valamint a csonttömeg csökkenésének lassításában. A fizikai aktivitás intenzitásának helyes megválasztása kulcsfontosságú a mozgásterápiában. Akár a primer, akár a szekunder rehabilitáció keretein belül tervezünk mozgásprogramot, elengedhetetlen követelmény a program céljának megfelelő, egyénre szabott tréning felállítása. Cél: Megvizsgálni, hogy a krónikus betegségekkel és mozgásszervi panaszokkal élő idősekre milyen hatást gyakorol a fizikai terhelés és bizonyítani ennek hatását az önellátásra, a mindennapi tevékenységekre és az életminőségre. Anyag és módszer: A vizsgálatot a Mazsihisz Szeretetkórház Rehabilitációs osztályán fekvő betegeken, 2016. április-november között végeztük. 20 fő, 80 év feletti idős ember vett részt a 4 héten át tartó longitudinális vizsgálatban (7 férfi és 13 nő), akik kórházi körülmények között részesültek mozgásszervi rehabilitációban. Az edzés hetente háromszor történt, alkalmanként 20-40 percig tartott. Kizáró ok: súlyos belgyógyászati állapot - hipertónia, angina pectoris, labilis diabetes mellitus, dekompenzált állapot -, amely a mozgásterápiát kontraindikálta, illetve olyan pszichés állapot, pl. súlyos demencia, amely kooperáció képtelenséggel járt. A következő teszteket és skálákat alkalmaztuk: FIM, Tinetti statikus és dinamikus teszt, TUG teszt (Timed up and Go Test), kerékpár ergométer, lépcsőzési teljesítmény, 6MWT - 6 perces járás teszt. Eredmények: A 4 hetes program végén javulás mutatkozott a 6 perces járásteszt, a kerékpárterhelés, a lépcsőzési teljesítmény valamint a funkcionális skálák tekintetében is. Limitációk: A betegek általános állapota miatt csak egyéni edzést alkalmaztunk, s ezért az elemszám alacsony. Következtetés: Az időskorú, kórházban ápolt betegek részére is javasolt edzésprogramot tervezni, mert a megfelelően tervezett edzésformával ennél a korosztálynál is eredményeket lehet elérni. Különösen fontos kiemelni, hogy a 4 hetes edzésprogram után nagymértékű javulást észleltünk az önellátó képesség és az eleséskockázat csökkentésében. További vizsgálatokat igényel az izomaktivitás mértékének meghatározása, a szív- és légzési frekvencia, és a társuló időskori betegségek által okozott fájdalom mértéke az egyénre szabott intenzitás meghatározásának érdekében.  Kulcsszavak: geriátriai rehabilitáció, edzésprogram, funkciócsökkenés, önellátás, TUG, Tinetti teszt, 6MWT