A major depresszió mára világszerte a tartós egészségkárosodás és az életminőségromlás egyik fő tényezőjévé vált, ahol a velejáró súlyos társadalmi-gazdasági terhek legalább 50%-át az érintettek funkcióképességének elvesztése okozza. A betegek motivációja és kognitív teljesítménye sokszor kezelésre is csak részlegesen javul és több-kevesebb funkciózavar maradványtünetként rögzülhet. Ugyanez jellemző a depressziós állapotok másik kulcstünetére, az anhedoniára (az örömképesség elvesztésére), ami a major depressziós betegek több mint 75%-ában egyértelműen megjelenik és súlyossága elhúzódó lefolyást, gyengébb terápiás választ, azaz rosszabb prognózist jelezhet előre. Az anhedonia neurobiológiai hátterét mai ismereteink szerint elsősorban a centrális dopaminerg rendszer elemeinek - mint a ventrális tegmentális area, a ventrális striátum és a prefrontális kéreg egyes régióinak - diszfunkciója képezheti. A Lundbeck Hungária Kft. támogatásával.