Előrehaladott prosztatacarcinoma esetén az androgén deprivációs terápia az elsődleges kezelési stratégia. A GnRH-agonista-kezelésnek számos hátránya van, hatásmechanizmusából fakadóan: ebbe beletartozik többek között a terápia kezdetén kialakuló tesztoszteronhullám. A degarelix a leuprolidhoz képest szignifikánsan gyorsabb tesztoszteron szuppressziót eredményezett a klinikai fellángolás kockázata nélkül és csökkentette (leuprolidhoz és goserelinhez képest) a kezeléssel kapcsolatos csont- és izomrendszeri, valamint az ízületi események számát. Kulcsszavak: degarelix, GnRH antagonista, prosztatatumor, PSA