Bevezetés: A leggyakoribb human betegségek egyike a bőrbetegségek. Szinte nincs olyan ember, aki ne hordozná a bőrén a pigmentált elváltozások valamelyik formáját. A bőr elváltozásai nagyon különfélék lehetnek, ezért fontos lenne az évente egyszeri bőrgyógyászati szűrés, hiszen ezzel komolyabb betegségek is megelőzhetőek lennének. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy dokumentumelemzéssel, zárójelentések feldolgozása után prezentáljuk a bőrgyógyász szerepének hangsúlyozását a bőrelváltozások diagnosztizálásában, a malignitás kérdésének meg-ítélésében és a műtéti indikáció megállapításában. Módszer: Kutatásunk során a kritériumoknak megfelelően összesen 2032 beteg dokumentumát elemeztük, akik valamilyen bőrelváltozás eltávolításán estek át. A regisztrált bőrelváltozásokat korcsoportok szerinti meg-oszlásban is szemléltettük, külön bontva a malignus és a benignus elváltozásokat. Eredmények: A klinikai és a patológiai diagnózis között 90 alkalommal volt számottevő eltérés. Az adatok kapcsolatát regressziós számítással értékeltük, amelynek eredménye p=0,731278 volt. 76 olyan eset volt, ahol a beküldő diagnózis jó-, míg a patológiai diagnózis rosszindulatú volt, illetve a beküldő rossz-, míg a patológiai diagnózis jóindulatú volt. A betegek közül 65 volt, míg 11 beteg nem volt bőrgyógyásznál. Számottevő eltérés az esetek 3,74%-ában volt, melyből 85,53% volt bőrgyógyászati kontrollon a beavatkozás előtt, míg 14,74% nem volt. Ezen adatok alapján a korreláció analízis eredménye p=0,971623. Megbeszélés: Az eredmények azt mutatták ki, hogy azon eltérések esetében, ahol a beküldő diagnózis jelentősen eltért, nem volt szignifikáns eltérés, illetve nem volt kapcsolat, tehát ezen eltérés nem hatott ki a patológiai diagnózisra. Az előzetes bőrgyógyászati vizsgálat eredményessége a korreláció analízis alapján az, hogy nem volt kapcsolat az eltérő diagnózisok és a bőrgyógyász látogatottsága között.  Kulcsszavak: malignus, benignus, bőrdaganat, bőrgyógyász