Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=148982
MOB:2019/4
Szerzők:Kádár Rebeka; Jenei Csaba; Clemens Marcell; Csanádi Zoltán
Tárgyszavak:CARDIOMYOPATHIA, PANGÁSOS; PACEMAKER, MESTERSÉGES; SZÍVKAMRA; ECHOKARDIOGRÁFIA
Folyóirat:Cardiologia Hungarica - 2019. 49. évf. 6. sz.
[https://cardiologia.hungarica.eu ]


  A jobbkamra-funkció 3D-echos vizsgálata a tartós jobb kamrai ingerléshez társuló balkamra-diszfunkciónál / Kádár Rebeka [et al.]
  Bibliogr.: p. 402. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.26430/CHUNGARICA.2019.49.6.398
  In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2019. 49. évf. 6. sz., p. 398-402. : ill.


Bevezetés: A tartós jobb kamrai pacemaker-ingerlés a balkamra-funkció csökkenését okozhatja, ami szívelégtelenséghez vezethet, amelynek pontos mechanizmusa még nem ismert. Célunk volt a jobbkamra-funkció vizsgálata 3D-echokardiográfiával azon betegeknél, akiknél tartós jobb kamrai ingerlés mellett a bal kamra szisztolés funkciójának csökkenése jelentkezett. Módszer: A vizsgálatba 2015. január és 2017 márciusa között III. fokú AV-blokk miatt jobb kamrai ingerlésű pacemaker-kezelésben részesülő betegek kerültek (n=335). Közülük az átlagos 33+-8 hónapos utógondozást követően készült 2D-echokardiográfiás vizsgálat során 4 esetben észleltük a bal kamra szisztolés funkciójának legalább 5%-os csökkenését (B: beteg). Ezekhez a betegekhez nemre, korra és társbetegségekre illesztett kontrollcsoportot rendeltünk azon esetek közül, akiknél nem alakult ki bal kamrai diszfunkció (K: kontroll - 4 eset). 3D-echokardiografiás vizsgálattal értékeltük a jobb kamra szisztolés funkcióját leíró paramétereket. Eredmények: B-csoportban 68+-6 év, 3 férfi; míg a K-csoportban 66+-10 év, 3 férfi volt (p=0,65). 3D-echoval mért jobb kamrai ejekciós frakció szignifikánsan magasabb volt a kontrollcsoportban (K: 49+-8% vs. B: 36+-3%; p=0,02). Nem volt különbség a tartós kamrai ingerlés arányában (K: 93+-6% vs. B: 84+-20%). Szintén nem találtunk különbséget a 3D-echokardiográfiával mért jobb kamrai volumenek között [végszisztolés (K: 79+-47 ml vs. B: 71+-7 ml; p=0,77), végdiasztolés (K: 151+-73 ml vs. B: 111+-11 ml; p=0,36)], a szisztolés pulmonalis nyomásban (K: 34+-6 Hgmm vs. B: 35+-18 Hgmm; p=0,92), valamint a tricuspidalis regurgitáció mértékében a két csoport között. Következtetés: Tartós jobb kamrai ingerlésű pacemaker-kezelést követően kialakuló balkamra-funkció csökkenése mellett jobb kamra szisztolés diszfunkció is kimutatható. A jobb kamrai ejekciós frakció csökkenése nem jár együtt a jobb kamrai dilatációval (remodellinggel) és a pulmonalis nyomás emelkedésével.  Kulcsszavak: pacemaker, pacemaker indukálta cardiomyopathia, balkamra-diszfunkció, jobbkamra-funkció, 3D-echokardiográfia