A 2-es típusú diabetes mellitushoz számos mikrovaszkuláris szövődmény, többek között distalis perifériás polyneuropathia és kardiális autonóm neuropathia (CAN) társulhat, amelyek mindegyike hozzájárul a diabeteshez társuló kedvezőtlen morbiditási és mortalitási statisztikákhoz. Számos, nagy betegszámon elvégzett klinikai vizsgálat igazolta, hogy a T2DM-hez társuló dyslipidaemia hozzájárul a neuropathia kialakulásához és progressziójához a vércukorkontrolltól függetlenül. Az atherogen dyslipidaemiát az emelkedett szérumtrigliceridszint, a nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin alacsony szintje és a kicsi, denz alacsonysűrűségű lipoproteinrészecskék gyakoribb előfordulása jellemzi. Számos korábbi vizsgálat eredménye igazolta, hogy a hypertriglyceridaemia és az egyéb lipideltérések szignifikáns és független előrejelzői a CAN megjelenésének és a CAN prevalenciája gyakoribb magasabb lipidprofil-kockázati értékek esetén. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a lipidszintek jelentős hatást gyakorolnak a CAN kialakulására, ami segíthet megérteni biológiai szerepüket is.  Kulcsszavak. 2-es apusú diabetes mellitus, kardiális autonóm neuropathia, dyslipidaemia, hypertiglyceridaemia, nagy sűrűségű lipoproteinfrakció