Mi a krónikus női betegségek és a balneoterápia/fizioterápia történeti kapcsolata? Hol a helye a mai ellátó rendszerben e "nem szokványos" betegkör "nem szokványos" eszközökkel történő gyógykezelésének? Mik a "tradícionális" és a 2007-től bevezetett fizioterápiás eszköztár "innovatív" elemei az érintett, krónikus kórállapotokban szenvedő nők kezelésében, rehabilitációjában? Ezek, jelen ismereteink szerint hogyan hatnak az egyes kórképek hátterében fellelhető kórélettani folyamatokra? Miért épp a meddőség, a krónikus kismedencei gyulladásos (PID) és műtét utáni állapotok, a krónikus kismedencei fájdalom szindróma (CPPS), valamint az endometriózis képezik azokat a nőgyógyászati kórképeket, amelyekben a megismert hatásmechanizmusok révén a komplex balneo-fizioterápia siker reményével járhat? Továbbá, miképpen egészítheti ki a balneo-fizioterápia a vizelet inkontinencia, illetve az életminőséget szintén romboló nemiszervi süllyedések (pelvic organ prolapse, POP) konzervatív, olykor különböző "orthesisek" (pesszáriumok, hüvelyi conus súlysorozatok, stb.) alkalmazásával is kombinált, funkcionális gyógykezelését? Az újra indulástól eltelt 10 év harkányi klinikai tapasztalatai, valamint vizsgálatai alapján milyen eredményességet és életminőségbeli előnyöket várhatunk e kezelési módok alkalmazásától a nőgyógyászat meghatározott területein? Összességében, mi a balneo-fizioterápia a szülészet-nőgyógyászati klinikai gyakorlatban? Kakukkfióka? Vagy hatékony, de sokszor kihasználatlan lehetőség? Végül egy mottó Szentágothai János professzortól (1912-1994): "Egy modern felfedezés azért felfedezés, mert ellentétben áll az összes közismert tudással: Lehet, hogy a balneo-fizioterápia nem "modern" felfedezés, de mindig több ismerettel és alkalmazási lehetőséggel rendelkezünk, ami a nőgyógyászat jelenleg "közismert tudásanyagával"olykor valamelyest ellentétben áll, mégis alkalmazásával a nőbetegekjelentős részének segít visszanyerni egészségüket, életminőségüket.