Cél: Magyarországon kevés kutatás vizsgálja az allergiás nátha prevalenciájának és rizikótényezőinek változását általános iskolás gyermekek körében. Kutatócsoportunk célja ennek vizsgálata. Módszer: 6 év különbséggel, 6-12 éves tanulók szülei az ISAAC I. fázisú protokolljának magyar nyelvű változatát töltötték ki, amelyet saját tapasztalatainkon alapuló kérdésekkel egészítettünk ki. Eredmények: 2007-ben a kiosztott 6335 kérdőívből 62,8%-ot, míg 2013-ban 6441-ből 52,9%-ot kaptunk vissza. A feltételezett allergiás nátha (a felmérést megelőző 12 hónapban allergiás nátha tüneteit mutató, de orvos által még nem diagnosztizált tanulók) prevalenciája a hat év alatt szignifikánsan emelkedett 14,9%-ról 23,5%-ra (p<0,001). Az orvos által diagnosztizált allergiás nátha prevalenciájában nem észleltünk szignifikáns változást (11,6%; 11,2%). A multivariációs analízis szerint, 2013-ban az összes allergiás náthára vonatkozóan a férfi nemhez tartozás (OR: 0,733; CI: 0,642-0,931), a családban előforduló allergiás betegség (OR: 2,017; CI: 1,669-2,436), gyakori felső légúti fertőzés (OR: 2,033; CI: 1,659-2,492), az allergia kialakulását megelőző, elhúzódó betegség (OR: 2,119; CI: 1,311-3,428), madártoll töltetű ágynemű használata (OR: 0,773; CI: 0,599-0,996), zöldövezeti lakhely (OR: 1,367; CI: 1,133-1,650) szignifikáns rizikótényezőnek bizonyultak. Mind az allergiás náthás (p<0,000), mind a nem allergiás náthás (p<0,003) tanulók csoportjában az atópiás anamnézisű családok ritkábban használtak madártollágyneműt. Következtetés: Bár az orvos által diagnosztizált allergiás nátha prevalenciája a vizsgált időszakban nem változott szignifikánsan, a feltételezett allergiás náthás tüneteket mutatók szignifikáns növekedése a budapesti általános iskolás gyermekek körében növekvő prevalenciára utal. Kutatásunk feltárta az atópiás családok ágynemű használatának új szempontjait.  Kulcsszavak: allergiás nátha, ágynemű, előfordulási gyakoriság, rizikótényező, változás